Magamról

Í

                    Saját tapasztalataim a díszmadár tartásról.

A madarakhoz való vonzódásom már egy régebbi állmom volt, így 1997-ben vásároltam meg az első madarakat, ami zebra pintyekből, kanárikból, és egy-nehány pár hullámos papagájból állt. De jöttek a szaporulatok és döntenem kellett, vagy eladom s némi apró pénzhez jutok, vagy építek egy saját röpdét. Ez utóbbinál döntöttem!! Elég sokat gondolkodtam. mivel az anyagi oldalát is figyelembe kellett vennem. Ha vásárolok használt röpdét előfordul, csak javítgatnom kell, ha magam készítek elég sokáigeltart mire elkészül.Az udvari terasz elé terveztem, s kiszámoltam miből mennyi anyagot kell vásárolnom. Ezt megelőzte, már elégsok madarásszal voltam baráti, s mindennapi kapcsolatban. Ők mikor mendtek valamelyik vidéki madarászhoz, szóltak így Én is csatlakozam hozzájuk.Én mind csendes szemlélő voltam jelen megnéztem az állományt, de engem igazából az elhejezések érdekeltek ki hogyan építete meg a saját röpdéit. ugyan is végleges elképzelésem még nem volt a sajátomról. Nagyon sokat jelentett számomra a látottak,mert egy kis átalakítással újra terveztem a sajátom.A már megvásárolt zártszelvényekhez még kellett vennem, sőt a tizes köracél sem lett elég,a dróthuzalbó közel kettő mázsát rendeltem.A huzalból készült fonatot magam készítettem, így megközelítőleg csak hetven százalékába kerül ennek a költsége. Az elkészült fonatból elemeket készítettem,s közel félévembe tellett mire elkészültem vele. Az odukat is igyekeztem minél természetesebb anyagból készíteni, odvas fa rönköketet kutattam fel s kis átalakítással. véséssel, fúrással, kémlelő ajtókkal láttam el, ennek később igen nagy hasznát veheti az ember. Ugyan is az ajtónak  több szerepe is van, bármikor megnézhetem a madarakat anélkül, hogy különösen megzavarnám őket, a kismadarakat is itt vettemki gyűrűzéskor,sőt az elhullott madarat itt még időben észre tudtam venni, aminek nagy jelentősége van. Közben igyekeztem könyvesboltokat, antikváriumokat felkeresni és a fellelhető szakirodalmakat megvásárolni. Ezekből elég ritkán adtaki egyy-egy példányt. Egy közeli jó barátomnál jártam, mikor Ő egy folyóiratot lapozgatott aminek a címe Díszmadár Magazin volt. Kezembe adta majd átnéztem sok cikket, és képet találtam benne az utolsó oldalon felfedeztem,hogy meglehet rendelni. Így előfizetője lettem a havonta megjelenő lapnak. Ahogy az idő haladt néha-néha vásároltam egy-egy pár madarat. Barátaim sokat segíítettek, tanácsot adtak miéret- igen miért-ne vásároljam meg a kiszemelt példányt, ők azért már tíz évvel is előrébb jártak a tapasztalatokkal.  Majd jött egy fordulat  2000-ben beléptem (javaslatra) a Bácsalmási Díszmadártartók Baráti Körébe. Itt havonta voltak gyűlések melyre Mélykútról 3-an jártunk. Számomra igen hasznos volt Ők már jóval a halad szint felett jártak,és elmondhatom nem szűkölködtek tanácsok ellátni. Számos tenyésztő társamnál jártam, ahol néha-néha vásároltam egy-egy pár madarat barári áron aminek igen örültem. Ök már számos börzén jártak, ahová engem is elvittek mindegyikük szólt, hogy nemakarok e menni velük.Persze ezeket az utakat nemvárta el ingye az ember, honoráltuk igaz csak önköltségi árat számoltak fel ezzel is segítettek mindenkinek. Ezek után már jártuk az Ország számos börzéit Kiállításait, majd egy-egy Kiállításra is neveztünk.Felsorolnák néhány börzét ahová havi rendszerezettséggel jártunk Bácsalmási, Szentesi, a Monorira álltalában tavasszal eladni ősszel pedig vásárolni jártunk fel. Nehány Kiállításon Én is részt vettem mint kiállító, egy nehány ezek közül Bácsalmás, Baja, Bóly, Bonyhád, Kunfehértó, Kecel, Mélykút. Volt olyan Kiállítás ahol dobogós, fajta győztes, Kiállítás győztes, tisztelet díjjas lettem, amit egy serleg és kísérő oklevéllel jutalmaztak. Egy történet, ami a Keceli Kiállításon történt, ugyan is itt nemcsak madár kiállítás volt, volt itt virág, kézimunka több változatban, folkról, szinte minden. Ami a kézimunka Kiállításon engem megfogott, ez madártollakból készült intarzia volt. Egyik barátommal meglátogattuk, és csak néztem a sok szép színes tollakból mit varázsol elő ez az idősebb Úr. Megkérdeztem tőle nem készíthetnék e pár fotót a munkáiról. Rábólintott majd elkeztem a számomra érdekes munkákat fényképezni. Úgy a tizedik képet készíthettem el mikor odajőtt és megkért jólenne ha befejezném. Eleget tettem kérésének, ugy mond elsomfordáltunk a standjától, ahogy távolabb értünk a barátom megszólalt, tudom e mért kért meg a távozásra, Én elég gyorsan rávágtam ,fogalmam sincs!!! A délelőtti madár Kiállításra lejött, és megkért egy-két madarászt nem szednénk neki össze a Kiállítás végén elhullajtott tollakat. Én is jelen voltam a látogatásakor, de a tekintetünk nem találkozott így Én nemtudtam hová tenni. Ekkor határoztam el,hogyha Ő úgy kéregeti össze a tollakat Én pedig öntöm a kukába, miért nem hasznosíthanám e színes tollakaz. Így keztem gyűjteni a különböző színű, és fajtályú pompás tollakat, rövid időn belül készítettem el az első intarziámat. Tudnikell erről nincs rajz, mivel különböző fajta, és szín található belőlük. Nálam ez úgy működött, ajtót, ablakot becsuktam kiraktam az étkető asztalra a tollakat , és elkeztem csak úgy rakosgatni színek, nagyságok ,formák szerint. Végül adott valamilyen virág formát, vagy valami más mintát, ha nem tetszett kivettem és másikkal helyettesítettem, a saját kreativitásomon múlt, milessz belőle. De ez már nemtartozik a madarászathoz!! Ezekről majd később ,fényképekkel illusztrállom már ami megmardt belőlük, elégsokat elajándékoztam amiről sajnos nincs képem. Vissza a madaraimmhoz!! Teltek az évek Én szorgalmasan bővítettem egy-egy felszabadult épület részt sőt még építenem kellett röpdéket váltottam. Az állományt 50-pár hullámos, és 14-pár középnagy papagájjal díszítettem színnel és hangal az udvarom. Néha volt egy kis ricsaj , de az Én fülem nembántotta a szomszédok sem szóltak, hogy túl zajos lenne a tulajdonomban lévő telej. Ismét egy Kiállítás váltotta ki bennem a nagy szikrát, ahol díszszárnyasok is voltak. Volt ott minden.....engem a díszfácánok és pávák fogtak meg a legjobban. Elkezdődött megint a nagy építkezés, de ez már bonyolultabb volt mert lényegesen nagyobb helyet igényelt. Nagy-nehezen ezzel is elkészültem. Megkezdődött a nagy keresgélés, majd a vásárlás,nyerges, piros arany, gyémánt, ezüst, és zöld vadász díszelgett a röpdéimben. Majd jött az igazi nagy falat, vettem 2-tojó és 1-kakas pávát amire nemvolt elég a nyugdijjam. Rájöttem ezen a nyáron megint nem nyalok fagyit. Úgy is volt számtalan fajta magvakat kelllett megvásárolnom, hogy egész évre legyen elég eleség ekkora állománynak. Csak ezután értem rá gyönyörködni igazán az udvar díszeiben, most már igazán sokan voltak. Valaki ha keresett az csak egy helyen talált meg...........!Sokat ücsörögtem köztük,ha nem kellett őket gondozni,figyeltem hogyan udvarolnak, lessz e belőle valami, etetik e kicsinyeiket nem e beteg valamelyik.....................................   2006-ot írunk a Budapesti Országos Egyesülethez beléptemm tagnak. Ők minden év őszén Nemzetközi színtű Világ Kiállítást rendeznek a Vajdahinyad várban. Ez a Kiállítás a Pannonnia Kupa nevet kapta.............. Itt találkozhat minden idelátogató  a Nagy Ászokkal!!!!! Én csak egyszer bírtam eljutni mint látogató erre a nagy, és igen színvonalas rendezvényre de a látvány egy csoda volt számomra.........................................................!Megint egy nagy változás, 2007-ben már csak Én voltam tag a Bácsalmási Egyesületnél a többi madarász már kilépett. Össze jöttünk Mélykúti madarászok beszélgetni keztünk és felmerül egy lappangó kérdés miért nem alakítunk itt helyben egy Egyesületet, hisz vagyunk elegen.Ezt a dolgot jól kibeszéltük és döntöttünk. Én ekkor kiléptem a Bácsalmási Egyesület-ből, egy kicsit sajnáltam de bíztam abban ha helyben vagyok talán nekem is könnyeb lessz de (nemsikerülhet minden úgy ahogy az ember eltervezi) sajnos................................................................................ Í  Így történt  2007-aug a Mélykúti Napok keretén belül egy bemutató Kiállítást rendeztünk a Művelődési-Házban. Kora ősszel megalakult a Sirályka Egyesület 2007, az Egyesületet bejegyezték 16-fővel. Ezekután 2008-január 27-én előre megbeszélt.illetve egyeztetett napon a Horvátországi Verőcére utaztunk ahol Világ Kiállítást rendeztek. A helyi Egyesülettel  Baráti kapcsolatot vettünk fel, a Kiálításra Egyesületünk saját felgravírozott serleget ajánlottfel az Ő álltaluk leg métóbbnak tartott kiállítónak oda ítélni. Közben itthon folyt a nagy készülődés, mivel tisztségeket kellett választani ami meg is történt. Nem a legnagyobb örömömre beválasztottak elnökségi tagnak, nem azért mert féltem,hogy nemtudnám ellátni a rámbízott feladatot de  jobblettvolna hátrább állni. Hozzám csak a papagájok tartoztak, ugyan is volt galamb, baromfi, réce, díszszárnyas, páva, teknős és számtalan díszállat. Ezeket  egy másik elnökségi tag kapta feladatul . Az Egyesület vásárolt külömböző Kiállítási ketreceket, de mi magunk is készítettünk egy- nehányat díszszárnyasoknak.Az Országos Egyesület pályázatot írt ki a 2009-es Országos Kiállításra, mi is sokat beszélgettünk erről, hogy megkéne pályázni így ha sikerül, lenne egy kis bevételünk. Végül nem teljes összhangal de megszavazta a tagság. Megírtuk a pályázatot végül, nekünk kedvezett a szerencse megnyertük a rendezés jogát. Hát elég nagy falat volt a 2-éves multunkra nézve. Minden erőfeszítésünket bele adtunk szponzorokat, vállalkozókat kerestünk fel, volt olyan ember kit nem is kerestünk fel és támogadta a sikerünk elérését. Talán a legnagyobb gonduk a feldíszítésel volt, mivel ez a rendezvény a tél közepén volt és ilyenkor nem igen talállni a természetben megfelelő díszítő elemeket ,csak örök zöldek jöhettek számításba. De sikerül megoldani ezeket a gondokat is külömböző otthonról hozott virágokkal, cserjékkel. Eljőtt a nagy nap...... 2009.január27-29ig tartó rendezvény, minden sikerült, sok kiállító nevezett én úgy láttam a látogatottság is a téli viszonyokhoz képest sokan voltak. Elérkezett a Kiállítás záró napja minden tagunkban észre lehetett venni van egy kis drukk milyen szavakkal méltatják erőfeszítésünket. Az Országos Elnök a dijjkiosztás előtt elismerő szavakkal kezdte meg beszédét, sikereket  kívánt és buzdított bennünket, hogy ilyen rövid multal rendelkező Egyesület és bevállalta e nemkis volumenű rendezvényt. Megtörtént a dijjkiosztás, utánna sok kiállító odajött és ők is gratuláltak, sok hasonló Kiállítást kívántak, úgyérzem nekik is tetszett. Sajnos a siker és öröm számomra nemtartott sokáig, a betegség erősebb volt nálam és legyőzött. Eltelt egy-két hónap amikor,egy váratlan ismerős tért be hozzám Gondoltam mint annyiszor Én is, vártlanul tértbe hozzám beszélgetünk majd megnézi az állományt és ennyi. Végig néztük a madarakat majd beszélgettünk. Egyszer a beszélgetés szünetében megszóllalt a vendég, hogy nemvéletlen tértbe s mindjárt mondta miért is jött. Megkérdezte nem e szándékozm eladni a madarakat, hát ekkor állt meg bennem az ütő...! Megsem tudtam szóllalni mivel, Én nem árultam őket bár megfordult a fejembe felkéne számolni. A család segített e népes állomány gondozásában , azért csináltam erölködtem hiszen ebben volt minden örömöm. Mire nagy- nehezen megtudtam szóllalni, mondtam neki ha mind elviszed akkor eladó, gondoltam ekkora állományt egyben úgysem veszi meg. Ő nagyon jól tudta menyi munkám van benne, felnézett a serlegekre amit jól láthatott mert ép szemben ült vele, Ő is csak bologatott láhatta az eredményeim. Számomra egy elnem feledhető rövid mondatot mondot ha Ő visz akkor mindetviszi, megint padlót fogtam. Sok-sok nyelés után mondtam,ha mind érdekel OK!!!!!!. Az üzlet megködtetett mind két részről. Két hétsem telt el és kiürült a portám ,sem röpde se madár mindent vitt... nekem csak a tollak maradtak jelenleg is van belőlük szépen. A mai napig mikor hazaérek, mindha nem is  az Én otthonomba  tértem volna be!!!!!! Nem dadarognak reggel-este a kedvenceim, de a fülemben még mindég hallom füttyüket hol lágyan-hol élesen ahogy megszoktam. Nagyon nehéz elfogadni,hogy nincsenek pedig őkvoltak nekem a  csend és nyugalom szigete. Mostmár csak az emlékek maradtak, tollak, videók, és DVD-ék!!! Amikor nézegetem a felvételeket, a család hagy emlékeim felidésében, engem pedig egy végtelen nyugalom tölt el, amit csak szívből,léleből, odafigyelésből és végtelen nagy türelemmel lehet végigcsinálni!!!!!!!!!!!!!!!! NAGYON SAJNÁLLOM,hogy ilyen kérész élet jutott belőlük.

             képfeltöltésre vár.............

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat